A középkorban igen elterjedt volt, hogy az ifjú mágusok mestereket kerestek maguknak, aki mellett a varázslás csínját-bínját elsajátíthatták. A mesterek által tanított tudás igen vegyes színvonalú volt, sok nagytudású bölcs mellett rengeteg kontár is a mágia mesterének adta ki magát.

Imperator Iohannes, az Arcanum alapítója ezért is tartotta fontosnak a mágiát ellenőrzött, megbízható módon tanító tudásközpontok, iskolák létrehozását.

Az első négy egyetem szinte egyidőben jött létre, 1350-1400 között. Ekkoriban 3 fő mágiaágat tanítottak, a bűbájtant (melynek otthona a gólemekről ismert Prága lett), az átváltoztatástant Krakkóban, valamint a Sophiane mágikus nyavalyákat gyógyító kórház mellett a Védő és Gyógyító varázslatokat Pécsett. A bűvölésnek nem volt külön iskolája; ezt a mágiaágat kizárólag az Akadémián lehetett elsajátítani: minden, az elme befolyásolására irányuló varázslat tiltott volt a harci képzettséggel nem rendelkezők számára. A jóslást és a bájitaltant Iohannes nem tartotta “tisztes mágiának”, így aki ez irányban akart tanulni, továbbra is mestert kereshetett magának.

Azonban a további mágiaágak sem maradtak iskola nélkül a történelem folyamán. A következő iskola (már Imperator Leopoldus alatt) a Pozsonyi jóslástani iskola, a Corviniana lett, majd következett a Kolozsvári Báthori egyetem, a bűvölés mágiájának tanítóhelye. Utolsóként a bájitalok tudománya nyerte el végső helyét, Zágrábban.

Egészen a Mária Teréziához köthető mugli iskolareformig, mindenki szabadon választhatott iskolát, azonban a mugli iskolareform tökéletes időszak volt arra, hogy nálunk is bevezessék azt az iskolarendszert, amit ma is használunk.

Az oktatás nyelve a latin.

A hét mágikus magas-iskolába 10 éves korban felvételiznek a diákok. 10 éves kor előtt vagy az egyes tartományok varázslóknak fenntartott alsó osztályaiba járnak a diákok, vagy lehetőség van arra is, hogy otthon magántanárral tanuljanak, illetve a varázstalan általános iskolában járják ki az első 4 osztályt. A mágia megtanulása fontos, de nem sokra mennének a képzésekkel, ha nem tudnának írni, olvasni, számolni a gyerekek. Arról, hogy ki melyik iskolába kerül, milyen mágiaághoz van tehetsége, az Arcanum ősi központjának legnagyobb mágikus tárgya, a Prágai Orloj előtt születik döntés minden év július 10-én. Ez a nap Libuse, a Prágát megálmodó jósnő születése és neve napja, mely nagy ünnep Bohémia-szerte. Az iskolák magiszterei már előző este Prágába gyűlnek, és éjféltől kezdve óránként megjelenik hét diák neve, és az óra rámutat azokra a mágiaágakra, miben a gyermek tehetséget mutathat. A magiszterek egymás között eldöntik, hogy mely iskola hívja soraiba a nebulót.

Rengeteg legenda övezi e beosztási ceremóniát. Általánosan elfogadott varázslókörökben, hogy az éjfélkor feltűnő hét tanuló lesz a legtehetségesebb, sajnos ettől még ennek a hét tanulónak a nevét nem őrzi külön lapokon a történelem, hiszen szorgalom nélkül nem sokat ér a tehetség, és a kiváltságosság érzése gyakran a szorgalom hiányát ösztönzi. Bár a magiszterek az utolsó nevek feltűnése előtt titokban tartják a történéseket, a varázslótársadalom legtöbb tagja Prágába gyűlik, hogy a térről figyelje az események alakulását. Bohémia archonjának komoly fejfájást okoz ezen az estén a Titokvédelmi Törvény betartása, a Bűbájügyi Rendészet tagjait ilyenkor praetoriánusok is segítik. Érdekes módon azonban nagyon ritka, hogy az Arcanum nemesei ne abba az iskolába kerüljenek, ahova amúgy is vágytak.

Az első négy évben a hallgatók elsajátítják a hétköznapi mágia alapjait, a mágiatörténetet, illetve megtanulják alapszinten használni az iskola által tanított mágiaágat. Ez után vagy másik iskolába mennek, megtanulni egy másik mágiaágat alapszinten vagy folytatják tanulmányaikat az első iskolájukban, hogy annak a középszintű ismereteit megtanulják (további két év). Ez után is dönthetnek úgy, hogy egy másik iskolában szeretnék alapszinten elsajátítani egy másik mágiaágat, vagy folytatják mester szinten elkezdett tanulmányaikat (további két év). A mesterszint után, hogy végezzenek mestervizsgát kell tenniük, ez lehet egy magányos kutatás vagy szakmai gyakorlat egy meglévő intézményben, avagy munkahelyen. A mestervizsgára általában legalább két évet érdemes számolni. Az biztos, hogy minimum középszintű végzettség valamilyen mágiaágból kötelező ahhoz, hogy az ember valamirevaló varázslónak mondhassa magát. Amennyiben valaki alapszint után vált iskolát, akkor csak 2 év tanulással már elérhető a másik mágiaág alapjainak tudása. Egyik iskola sem bentlakásos, azonban a legjobban teljesítő diákok számára lehetőség van a szakkollégiumba való felvételre.


Az Arcanum iskolái

A Birodalom különböző városaiban található, egyes mágiaágakra specializálódott magasiskolái

Clementinum

Helyszín

Prága

Mágiaág

Bűbáj

Alapítás éve

1347

Címer

az Orloj

Színek

piros-arany

Bejutás

zseb-orloj

Prága városában már az egyetem megalakítása előtt is a legnépszerűbb mágiaág volt a bűbáj. A 9. Századtól létező város a Moldva partján a muglik számára is gyakran látogatott piacnak számított, de (gyakran akár a varázstalan népességnek is) a mágiahasználók is árulták portékáikat. A városban egyre több kézműves telepedett le, és Európa-szerte népszerű manufaktúrák alakultak. Az itt élő varázslók előszeretettel keveredtek a muglik közé, részt
vettek az órák, ékszerek, kristály tárgyak létrehozásában, és mágikus tulajdonságokkal ruházták fel ezeket: jövendőmondó, beszélő, repülő, mozgó portékáik messze földön keresettek voltak.

A város varázshasználói segítették a muglikat a város védelmében is: a régi városrészt körbevevő sáncokon belül rengeteg szobrot állítottak, melyek igazából gólemek voltak. A Moldván átívelő Károly-hidat sem véletlenül “díszítik” szobrok.

Az iskolába felvételt nyerő tanulók jellemzően jó kézügyességgel rendelkeznek, szeretnek alkotni, és kreatívak. Sokan tanulmányaik elvégzése után Prága rengeteg üzletének valamelyikében dolgoznak tovább, ahol nyári gyakorlatukat töltötték, vagy az üzleti érzékkel is megáldott fiatalok gyakran kezdenek új vállalkozásba itt.

A bűbájtani ismereteket tanulni vágyók adeptusként megismerik azokat a tulajdonságokat, melyekkel felruházhatnak tárgyakat. Megtanulják a különbséget az átváltoztatás és a bűbáj, vagyis a tárgyak (vagy személyek) tulajdonságainak átalakítása, illetve tulajdonságokkal való felruházása között. Bár eleinte a tárgyak mozgatása, reptetése is komoly feladatnak bizonyul, az érdeklődő tanulók alig várják már, hogy megtanulják komolyabb és tartósabb bűbájokat, mint például a zsupszkulcsok, repülő seprűk vagy szőnyegek készítését.

Az iskola tanulói felvételükkor egy zseb-orlojt kapnak, mely mutatóinak a megfelelő jelhez való fordításával juthatnak el órákra. Ezen kívül a zseb-orloj hangosan figyelmezteti a nebulókat, ha lefekvés idő van vagy le kellene ülni tanulni, így a diákok első munkája általában egy némító-doboz létrehozása.

Collegium
Maius

Helyszín

Krakkó

Mágiaág

Átváltoztatástan

Alapítás éve

1364

Címer

két jogar és egy korona

Színek

kék-arany

Bejutás

tükör

A Krakkói Átváltoztatástan iskolát, a Collegium Maiust elsősorban Hedvignek köszönhetjük. Nagy Lajos király legkisebb leánya mugli szempontból kiemelkedően fontos családba, az Anjou dinasztiába született, azonban varázsló származását tekintve mugli volt. Hívő keresztényként sokáig nem volt vele tisztában, hogy a körülötte történő csodák nem Isten áldásai, hanem az általa létrehozott varázslatok. Híres történet a később szentté avatott Hedvigről, hogy titokban szegényeknek vitt kenyeret kosárban, ám mikor ellenőrizni akarták mit visz, azt állította rózsákat. Nem hittek neki, de a kosárba tekintve valóban rózsákat láttak, melyeket a fiatal lányakaratlanul ugyan, de átváltoztatott.

Apja halála után testvére, Mária örökölte a magyar trónt, Hedvig pedig tizenegy évesen lengyel királynő lett. Eredetileg Habsburg Vilmos feleségének szánták, azonban a lengyelek nem akartak Habsburg uralkodót, és inkább Jagellót, Litvánia fejedelmét szerették volna férjeként látni. Litvánia ekkoriban még nem volt keresztény ország, így a házasság feltétele Jagelló (és vele teljes Litvánia) keresztsége volt.

Jagelló, ki több, mint 20 évvel idősebb volt Hedvignél, aranyvérű varázslócsaládba született, fiatalkorában a Durmstrangban tanult. Ő volt az ifjú magyar leány első mestere, és beavatta őt a mágikus világba. Hedvig későn tanulta a mágiát, és sosem sikerült kontrollálnia azt a muglik előtt: így férjével (ki mindössze tanítója volt, gyermekük nem is született), úgy döntöttek, hogy jobb lesz ha “meghal”. Jagelló és Hedvig megalapította a Collegium Maiust, melynek kezdő vagyonát, és magát az épületet Hedvig “végrendeletének” értelmében, ékszereiből és egyéb vagyontárgyaiból biztosították. Hedvig az iskola alapításától kezdve annak tanulója, majd átváltoztatástan-tanára, végül igazgatója volt. Jagelló új felesége politikai okokból Cillei Anna lett, a krajnai aranyvérű család tagja.

Hedvig megragadó személyiség volt, és az általa alapított, majd vezetett iskola is átvette ezt a mentalitást. Származásából és neveltetéséből adódóan, sosem tett különbséget a mugli születésűek és a varázslócsaládból származók között. Jó kapcsolatot ápolt a goblinokkal, a vélákkal, és egyetemén szabadon tanulhatott minden értelmes lény. Így ismerkedett meg második férjével, Niklas Copernicusszal, közös gyermekük volt a híres asztrológus, Nikolaus Copernicus , ki a Collegium Maius egyik leghíresebb tanulója lett, tudományos munkássága a muglik között is elismertté tette.

Az iskola címere is őrzi Jagelló és Hedvig történetét: a két uralkodói jogar és a felettük lévő közös korona örök emléket állít az egyetem alapítása körüli történetnek. Az átváltoztatástan különlegesen nehéz mágiaágnak számít. Maga az átváltoztatás még az alapszintjét jelenti e mágiaágnak, ám ehhez is rendkívül jól kell ismerni azt, amit átváltoztatunk, és azt is, amivé. Ennél még nehezebb az eltüntetés, és csak a legjobb tanulók képesek megtanulni az idézés művészetét.

Az átváltoztatástan iránt érdeklődőket elsősorban a mágiában rejlő lehetőségek vonzzák, azonban kevésbé ismerik az azt szabályozó törvényeket. A semmiből való teremtés (idézés) igazán csábítónak tűnhet. Azonban egy képzett varázsló jól tudja, hogy Gamp törvényei leírják a mágia ezen ágát, vagyis hogy mit lehet és mit nem lehet “teremteni”. Összefoglalva, Gamp az alábbi öt tételt határozta meg, de természetesen varázslók sora vitatkozik a lista helyességéről. Három kivételt, melyek nem idézhetőek: étel, illetve méreg (vagyis bármi olyasmi, ami táplálná vagy rombolná a testet), mágikus tárgyak (beleértve a bájitalokat, a bölcsek kövét, varázspálcát vagy seprűt is), illetve valódi, lélekkel bíró élőlények (tehát életet teremteni lehetetlen). A negyedik tétel szerint, csak olyasmit képes a varázsló idézni, amiről pontosan tudja hogyan működik és mi az, lehetetlenné téve nem ismert tudás (mint például egy még meg nem írt könyv) vagy egy találmány (mint például egy űrhajó) idézését. Az ötödik tétel egy rendkívül bonyolult tapasztalati formula az idézendő tárgy méretéről és az idézés tartósságáról.

Az átváltoztatástant a mágia alaptörvényeiből fakadó kötöttségek mellett rengeteg mágiajogi megkötés is nehezíti. Az Arcanum szabályozza mind az átalakítással kapcsolatos előírásokat (különösen embereken végzett átalakítások esetén), mind az eltüntetést (szintén az emberek védelmében), valamint az idézést (elsősorban értékek teremtésével kapcsolatban). A gyors meggazdagodásban reménykedőket ki kell ábrándítanunk: a világ összes mugli- és varázslópénze másolásbiztos, pontos másolata nem teremthető. Aki pedig oly ostoba, hogy a leprikónok pénzre hasonlító érméit gazdagságnak hiszi, jobb ha nem várja meg míg eltűnik, vagy nem próbálkozik még azelőtt beváltani azt a Ukryty Skarb goblinjainkál.

Rudolphina
Akadémia

Helyszín

Bécs

Mágiaág

Támadó mágia

Alapítás éve

1365

Címer

Privilegium pecsét

Színek

fekete-arany

Bejutás

pecsétgyűrű

Ausztria mindig is a Habsburg dinasztina teljes fennhatósága alatt állt, így egyáltalán nem meglepő, hogy az itteni iskolát is ők alapították. A család mind a mugli, mind a varázslóvilágban komoly befolyással rendelkezett (illetve rendelkezik máig is), így nem meglepő, hogy az általuk alapított iskola máig fennmaradt és megtartotta vezető szerepét Európában.

II. Albert osztrák hercegnek, a Habsburg család ‘Albert’ ágának vezetőjének három fia született. Atyjuk akarata az volt, hogy a vezetést egyenlően osszák el egymás között. A legidősebb fiú, IV. Rudolf osztrák főherceg egy karizmatikus, a politikában igen meghatározó személyiség volt. Öccse, III. Albert keresztes háborúkat vezetett, “Lófarkas” Albert néven ismerték, az általa alapított lovagrend miatt, emellett kiemelkedően támogatta a tudományokat és a művészeteket, és komoly részt vállalt az egyetem építésében. Legkisebb öccsük pedig III. Lipót volt, kit elsősorban a háborúk érdekeltek, és a Habsburg seregek vezére volt.

A bécsi egyetem felépítése hármuk közös érdeme volt. Rudolf támogatta a mugliknak is nyitott, róla elnevezett “Rudolphina” egyetemet, ami elsősorban a humán tudományok terén kimagasló máig is. Féltékeny volt Prágára, az Arcanum központjára és az első mágikus egyetemre, így minden befolyását latba vetette, hogy a számára legfontosabb, politikai és hadi képzést Bécsbe telepíthesse. Sikeresen elérte, hogy a Rudolphinán képezzék az Arcanum jogászait, bíróit, hivatalnokait: a varázslótanoncok ugyanúgy látogatják a mugli jogi képzést, mint a kizárólag varázslóknak szánt tárgyakat.

Albert komoly mecénása volt mind a mugli, mind a mágikus művészeknek. Különösen érdeklődött az asztronómia és a matematika iránt. Kiemelkedő kapcsolatai voltak egyházi körökben, és támogatta a templomépítéseket. Így senkinek nem tűnt furcsának, hogy lovagrendet alapított, és keresztes hadjáratot vezetett. Halála után lovagrendjének tagjai nem emlékeztek arra, hogy merre is jártak, vagy mit csináltak: Albert valódi célja örökre titok maradt.

Lipót kevéssé érdeklődött a politika iránt, azonban a harc minden formája érdekelte, és egész Európa szerte párbaj-bajnokként ismerték. Szívesen magára vállalta így az ifjú varázslók harci képzését, kik természetesen a Rudolphina növendékeiként megtanulták a harci varázslatok alkalmazásával kapcsolatos előírásokat is. Az oktatás helyszínéül azonban nem Bécset választotta, hanem Riegersburg várát, mely egy kialudt vulkán kráterében épült még az 1100-as években. Bár az egyetem része, mindenki csak “Akadémia”-ként hivatkozik rá.

Rudolf előszeretettel alkalmazta mágiáját a muglikkal való kapcsolatában is, és ezen ügyek eltussolását mindig Albertre bízta. A leghíresebb “blöffje” a Privilegum Minus meghamisítása volt, Privilegium Maius-á. Ezen dokumentum hitelt érdemlően bizonyította Ausztria (a valóságosnál jóval magasabb) rangját, vagyis így lett Ausztria hercegségből főhercegség. A dokumentumot lezáró mágikus pecsét csak 500 évvel később oszlott el. Ez a pecsét az iskola jelképe is, ám hogy mit rejt, azt rajta kívül senki nem tudja.

A Habsburg uralom során elérték, hogy az Arcanum varázslatai közül egyre többet “P”, vagyis praetoriánus pecséttel lássanak el. A harci varázslatok, vagyis olyan mágiák, melyek ártó hatásúak, kizárólag az Akadémiai képzés keretében sajátíthatóak el. Az Akadémia növendékei közül kerülnek ki az praetorianusok (Nagy-Britanniában aurorként ismerik őket) is, azonban ez nem jelenti azt, hogy minden tanuló később aktívan használja is a harci varázslatokat. Sok aranyvérű család szinte kötelezőnek érzi, hogy családtagjaik legalább alapszintű akadémiai képzésben részesüljenek. Az akadémiai tanulók (vagyis kadétok) az Arcanum törvényei szerint a varázslóvilágot érintő fenyegetés esetén hadba hívhatóak.

Mugli megfelelője valahol a fegyverviselési engedély, fegyveres képzés és a sorkatonaság között képzelhető el. Természetesen ahogy a muglik között is vannak, akik illegálisan birtokolnak fegyvereket, az Arcanum sem mentes azoktól, kik az ártó varázslatokat (vagy sok helyen fekete mágiának nevezett ismereteket) nem az Akadémián, hanem különböző mestereknél tanulják, ám őket folyamatosan vadásszák az aurorok.

A “fekete mágiát”, ártó varázslatokat külön mágiaágként kezeljük, azonban a legtöbb varázslat egyben más mágiaág ismeretét is feltételezi, elsősorban a bűvölést, de ugyanilyen fontos a bűbáj és az átváltoztatástan is. Azok akik aurorok szeretnének lenni, hosszú távú tanulásra számíthatnak. Az Akadémia tanulói között ritkák a fiatal varázslók: legtöbben egy-egy mágiaág megtanulása után érkeznek Bécsbe.

Sophiane

Helyszín

Pécs

Mágiaág

Védő és gyógyító mágiák

Alapítás éve

1367

Címer

két keresztbe tett kulcs

Színek

kék-ezüst

Bejutás

varázskulcs

A Mecsek lábánál elhelyezkedő város helye már az őskorban is lakott volt, a rómaiak alatt Sophiane néven létezett itt település. A környékbeli, ezer évekre visszatekintő legendák mind ugyanolyan csodákról számolnak be: gyógyító forrásokról, védelmező, kincset rejtő barlangokról. A muglikkal együtt a varázslók is hamar felfedezték maguknak e mágikus helyet, a Mecsek erdőségeiben élő csodaszarvasokat és az általuk teremtett mágikus flórát és faunát. A csodaszarvasok egyszerre éteri és fizikai lények, elfogásuk szinte lehetetlen. Nem isznak bármilyen vízből, kizárólag mágiával telített forrásokból, melyeket gyakran az élet vizeként hasznosítanak bájitalkészítéskor, és gyógyító erővel bír. A Mecsek (muglik által is gyógyító vízként ismert) forrásainak nagy részét a csodaszarvasok szabadították ki a föld alól. Értelmes lényeknek tekinthetjük őket, valahol az unikornis és a kentaur között. Képesek területet övező mágikus körök létrehozására, innen a sok legenda a bezáruló barlangokról, menekülés közben üldözői elől elrejtőző szerelmespárokról.

 

A források közelsége sok varázslót és boszorkányt vonzott, kik mágiájukat elsősorban gyógyításra kívánták használni, és eltanulni azt a fajta mágiát, melyre a csodaszarvas képes. Már a kora középkorban, 1180-ban kórház nyílt Pécsett, ahol a mugli orvosok közé gyógyítók is keveredtek. A kereszténység elveit követő varázslók azonban nem nézték jó szemmel, hogy mágikus gyógyvízzel kezeljék a muglikat, és erős keresztény jelenlétet szorgalmaztak. Az új város latin neve Quinque Ecclasiae lett, vagyis Öt Templom, és a pécsi püspök mindig is uralkodókkal rivalizáló hatalommal rendelkezett.

 

A kórháznak kialakítottak egy titkos szárnyat, Sophianét, ahova egész Európából fogadták a gyógyulni vágyó varázslókat. Koppenbachi Vilmos pécsi püspök volt az, ki a kórház mellett egyetemet is alapított. Bár a püspök varázslónak született, a mágia maga sosem vonzotta annyira, mint a politika, különösen a muglik és a varázslók együttélésének szabályozása. Amikor Imperator Iohannes a mágusiskolák megalapítását fontolgatta, elsőként jelentkezett a gyógyító és védő mágiákat tanító egyetem vezetésére. Lajos király titkos kancellárjaként komoly befolyása volt a királyi udvarban, pécsi püspökként pedig olyan önállósága és vagyona volt, hogy szinte egy személyben döntött az egyetem megalapításáról. A királyi engedély megszerzése csak egy formai követelmény volt, jó kapcsolata Vatikánnal pedig biztosította a keresztény egyház mágusainak támogatását is.

 

A pécsi iskola olasz mintára, a padovai egyetem felépítését vette át, ahol a rektor személye egyenlő a mindenkori püspökkel. Nem véletlen az sem, hogy a gyógyítást a zászlajára tűző iskola vette legkomolyabban a mugliktól való elhatárolódást, hiszen a legtöbb problémát a varázslók és varázstalanok együttélésében mindig is a gyógyító varázslatok okozták.

 

Nem táplálnak előítéletet a diákok származásával kapcsolatban, azonban nagyon szigorúan veszik a muglikkal való kapcsolat tiltását.

 

A nebulók a mágiaág elsajátítása során komoly történelmi leckéket is kapnak, gyakran emlékeztetve őket arra, milyen károkat tudnak okozni tudásukkal. Kevés olyan tanuló hagyja el az iskolát, ki utána ne tenné magáévá ezeket a nézeket. A gyógyítás alapjainak elsajátításával komolyabb mugli betegségek, és egyszerű mágikus betegségek gyógyítását tanulják meg. Sok varázsló nézetei szerint ennek a tudásnak szinte alaptudásnak kellene lennie, hiszen kis tanulással mindenki képessé válhat arra, hogy meggyógyítsa magát a mugliknak akár tartós károsodást okozó betegségektől, illetve a kisebb felmerülő varázslónyavajáktól. A haladó tanulók képessé válnak gyógyíthatatlannak tartott mugli betegségek, mint például a rák kezelésére, és komolyabb varázslósérülések ellátására. Azok pedig, akik még jobban elmélyülnek e mágiaágban, megtanulják a rontások, ártások és átkok okozta sérülések gyógyítását, valamint a gyógyíthatatlan hatások kezelését. A diákok (medikák és medikusok) segédkeznek a kórházban gyógyítóknak, az oktatásuk szerves része a gyakorlati tapasztalat is. Szabadidejüket szívesen töltik a Mecsekben, csodaszarvasok által elrejtett kincsek után kutatva.

 

A varázslók között mindig is komoly vitatéma volt a muglik gyógyítása. Ha egy pár éve kitartóan tanuló varázsló képes gyógyítani a rákot, mégis miért nem segítenek a varázstalan népességen? A problémát az okozza, hogy a mágia (ahogy mondani szokás) nyomot hagy. A varázslókban ez a mágikus hatás lényük részévé válik, hiszen valahol ők maguk is mágikus lények. A mugliknál azonban, kik szervezetének nem része a mágia, máshogy működik a gyógyítás, és bizonyos esetekben a betegség kezelése olyan új betegséget hozhat létre, mely betegség már mágikus, így csak sokkal nagyobb szakértelemmel kezelhető, ha egyáltalán kezelhető. Egy mugli gyógyításban is járatos varázsló egyszer ahhoz hasonlította ezt a folyamatot, hogy az antibiotikumos kezelés során néha az antibiotikumra rezisztens baktériumok alakulnak ki. Természetesen rengetegen kutatják a módját annak, hogyan lehetne mágiával megbízhatóan, mellékhatásoktól mentesen gyógyítani a muglikat, de biztos módszert mindezidáig nem találtak. Főleg a muglikkal való együttélést szorgalmazó varázslók gyakran kérkednek azzal, hogy ők képesek a varázstalalokat is gyógyítani, azonban alapos vizsgálat után mindig felfedeztek olyanokat, kiken nem sikerült. Az ilyen táltosokat, füvesasszonyokat, boszorkákat szembesítve tettükkel, mindig találnak kifogást arról, hogy a gyógyítás csak azért sikerült félre mert a páciens nem hitt eléggé, vagy nem követte elég alaposan a kiadott kúrát, de szerencsére mára az Arcanum törvényei lehetővé teszik a sarlatánok letartóztatását.

 

A gyógyítás mellett Sophiane iskolájában a diákok mindent megtanulnak a védő mágiákról is: arról hogy hogyan tudnak egy területtől muglikat távol tartani, és egyéb hasznos, általában szertartást és bonyolult mozdulatokat igénylő varázslatokkal feltárni egy hely titkait. A védő varázslatok közül a leginkább figyelemre méltók gyakran komoly bűbáj, valamint átváltoztatástan ismereteket is igényelnek, így a tanulók gyakran Krakkóban vagy Prágában folytatják tanulmányaikat. Patrónus idézése, csak mágiával fellelhető helyek létrehozása és fenntartása a legmagasabban képzett tanulók curriculumának részei.

 

Tanulóik gyakran sokáig járnak iskolába, kitanulva több mágiaágat, és elmélyítve általános ismereteiket egyaránt. Egy jól képzett gyógyító ismeri a varázslényeket és az általuk okozott károkat, betegségeket; egyaránt képzettek gyógynövénytanban, legalább alapszinten felismerik a bájitalok okozta hatásokat. Gyógyítónak lenni nagy felelősség, ritka az a varázsló ki negyven éves kora előtt annak mondhatja magát.

 

Az iskola tanulói beiratkozásukkor egy kulcsot kapnak, mellyel bármilyen ajtón át a kórház ajtókkal szegélyezett várótermébe léphetnek.

Corviniana

Helyszín

Pozsony

Mágiaág

Jóslás

Alapítás éve

1465

Címer

Holló

Színek

Zöld-arany

Bejutás

tarot

Magyarország máig tán leghíresebb uralkodója Mátyás király volt, korának kiemelkedő személyisége. Bár ő maga muglinak született, meggyőződésesen hitt a jóslásban, különösen a csillagok, az asztrológia titkai érdekelték. Két fő tanácsadója, kik mindketten a varázsvilág részesei voltak, támogatták és segítették ebben, az ő (és rajtuk keresztül a “csillagok”) tanácsát kérve minden fontos döntéséhez.

 

Martin Bylica (vagy Pannóniában elterjedt nevén Ilkus Márton) és Johannes Müller (ki az igen hangzatos Regiomontanus nevet vette fel) segítették az uralkodót; kiábrándító-bűbájt szórtak rá hogy ne ismerjék fel mikor álruhában járja az országot, és tudásuknak köszönhetően Mátyásnak adott jóslataik, horoszkópjaik legtöbbször igaznak bizonyultak. Az Esztergomi palota reneszánsz újjáépítése során csillagvizsgálót is berendeztek, és eleinte innen követték az égitestek útját.

 

Mátyást nem kellett sokat terelni ahhoz, ami Regiomontanus és Ilkus közös célja volt: egy új egyetem létrehozása, hol helyet kaphat az asztronómia. Regiomontanus Bécsben tanult, jól képzett volt Arcanum jogi ismeretekben, és jó befolyással is rendelkezett ahhoz, hogy elfogadják az általa megálmodott varázslóiskola megnyitását. Támogatta továbbá Mátyás azon vágyát, hogy Európa legnagyobb könyvtárát, a Bibliotecha Corvinianat létrehozza, hogy ő maga is használhassa e hihetetlen tudásbázist kutatásaihoz. Megszállottan kutatta régi mágiák nyomát, szabadidejében legendákat és azok valóságalapját kereste. Ilkus Krakkóban tanult, példaképe Copernicus volt, és látnok családból származott, mely tehetség benne is kibontakozott. Az Arcanum akkori Imperatora, Leopoldus meggyőzhető volt arról, hogy ne csak az Imperator Iohannes által “komolynak” tartott mágiaágak kaphassanak iskolát.

 

Mindketten úgy gondolták, hogy a muglikkal való jó kapcsolat elősegíti a tudás elterjedését, és hogy a mugli és varázslóvilág kölcsönösen képes támogatni egymást. Mátyás sosem tudta meg, hogy tanácsadói milyen hatalommal rendelkeznek, de hitt jóslataikban. A két mágus által szorgalmazott egyetemen muglikat is tanítottak, persze nem mágikus ismeretekre, de asztronómiára, a csillagok állásainak vizsgálatára. Mátyás halála után azonban a reneszánsz udvar szétesett, nemsokára a törökök elfoglalták Budát, így Regiomontanus és Ilkus úgy döntött, hogy a mugliknak szánt iskolát (az Academia Istropolitanat) bezárják, és a Bibliotecha Corviniánát az iskola titkos könyvtáraként őrzik az utókornak.

 

A jóslástanban elmerülő varázslók tisztában vannak azzal, hogy ez a mágiaág többet takar mint elsőre gondolnánk. Sokan az idő és tér mágiájának, rejtett tudások kincstárának tartják. Nem csak jövendőmondás, hanem olyan jelek és mágiák felfedezése és értelmezése, melyek mások előtt titokban maradnak.

 

A mágiaág ismerői által tanult varázslatok nehezen kategorizálhatóak és sorolhatóak be. A legelfogadottabb (és a Corviniana szerint tanított) megnevezések a következőek:

Jövendőmondás:

  • Jóslás – a távoli jövőben történő nagyívű események vizsgálata, elsősorban a csillagok járásából szoktak rá következtetni
  • Jövendölés – a közeli jövőben történő kis léptékű (személyre, kisebb csoportokra) vonatkozó tudás. A leggyakoribb módja a kártya, teafű, tenyérjóslás, kristálygömb.

Szimpatikus mágia (múlt és jelen)

  • Tárgyakkal kapcsolatos rejtett tudások: milyen mágiát használtak annak létrehozásához, a múltban kié volt, mi történt vele; a jelenben hol található, milyen mágia van jelenleg a tárgyon
  • Emberekkel kapcsolatos rejtett tudások: mágiák és mérgek jelenlétének felismerése, “láthatatlanság” és látás, lelkek, túlvilági entitások
  • Területtel kapcsolatos rejtett tudások: milyen varázslatot használtak egy adott területen a múltban, milyen mágia van jelenleg, hol találhatóak állatok, növények

 

Sokan az iskola elvégzése után átoktörők, legendakutatók lesznek, kik a múlt titkait próbálják felfedni, de jelentős azok száma is, kik inkább a jövőt figyelik, és a múlt ismeretével a távolba tekintenek.

Báthory
Egyetem

Helyszín

Kolozsvár

Mágiaág

Bűvölés

Alapítás

1581

Címer

Sárkány

Színek

vörös-ezüst

Bejutás

inga

Bejutás

Transylvania hatalmas kiterjedésű erdőségei, félelmetes sziklahasadékai és kristálytiszta, mélyvizű tavai máig is a meghódíthatatlan vadon jelképei. Az emberek és varázslók, bár korán megtelepedtek ezen a különös tájon, sosem tudták teljesen feltárni titkait, és hatalmas várakban, erődített városokban és fallal körülvett templomokban kerestek biztonságot.

 

Csak a legerősebb akarattal rendelkező varázsló családok tudtak tartósan fennmaradni e vad vidéken, és sosem voltak annyian, hogy megakadályozzák a helyi legendák terjedését – vagy bizonyos esetekben nem is tartották fontosnak, hogy eltitkolják a mágia jelenlétét. Saját váraik, városaik körül vasszigorral tartották fenn a rendet, azonban lehetetlen volt a nagy kiterjedésű, gyéren lakott terület teljes ellenőrzése.

 

Azok a varázslók, kik kellő vasakarattal rendelkeznek ahhoz, hogy itt otthont találjanak maguknak, általában jó érzékkel rendelkeznek az egyik legkülönösebb mágiaághoz, a bűvöléshez. E mágiaág ismerői az emberi (vagy legalábbis értelmesnek nevezhető lények) elméjét és érzelmeit képesek mágikus úton befolyásolni vagy irányítani. Segítségével rávehetünk másokat, hogy akaratunknak megfelelően cselekedjenek, megnyugtathatjuk vagy feltüzelhetjük érzelmeiket. A legképzettebbek a legilimencia, vagyis a gondolatolvasás tudományát is elsajátíthatják, sőt, általában okklumenciával, saját gondolataik elrejtésével együtt.

 

Már a Kolozsvári iskola megalakulása előtt is, ha egy varázsló az elme művészete iránt érdeklődött, gyakran Transylvaniába érkezett mestert keresni magának. A Báthory család már az első iskolák, Pozsony, Krakkó, Pécs és Bécs megalakulásakor szeretett volna hivatalos Arcanum iskolát nyitni a bűvölésnek, azonban a korai Habsburg Imperátorok ezt nem támogatták, a bűvölés oktatását is kizárólag az Akadémiára korlátozták volna. Persze ez sosem állította meg azokat, kik az erdélyi kastélyokban keresték ezt a tudást. Az 1500-as évek forrongó, Habsburg ellenes hangulatában azonban végül sikerrel jártak, és 1581-ben megalakult Kolozsváron a Báthory Egyetem. A Farkas utcai gótikus templom melletti régi apáca kolostorok adtak otthont a jezsuiták által vezetett egyetemnek és könyvtárnak. A Habsurgokkal folytatott háborúzás egészen odáig fajult, hogy az Akadémia növendékeiből felállított hadtest lerombolta az iskolát, felégetve a könyvtárat, a kolostort és magát a templomot is kifosztották.

 

Azonban ne higgyük azt, hogy a bűvölésben járatos iskolát olyan könnyű volt legyőzni. Az iskola nagy része ugyanis a Kolozsvár alatt húzódó katakomba-rendszerben helyezkedett el. Bár a támadók azzal a tudattal távoztak, hogy sikeresen kiirtották az iskola írmagját is, közel sem ez volt a helyzet. Az iskola továbbra is fennmaradt, és a háborúskodások lezárásával a Báthory család “újranyitotta” azt. Transylvania felügyeletével megbízott von Wohlgemuth család pedig a továbbiakban semmilyen kihágásról nem számolt be a Habsburgoknak.

 

A Törcsvárat uraló Tepes család mindig is bőkezű mecénása volt az iskolának. Családuk leghíresebb tagja, Vlad Tepes máig gondoskodik leszármazottairól, kik a vámpírotthon fenntartásában segítenek. Az elmúlt évszázadokban csak titokban elsuttogott legendák szóltak a strigoikról, élőholt lelkekről amik a falvakat kísértik és az élők vérét szívják. A Tepes család a kifogásokat mindig elhárítja, és biztosítja az Arcanum lakosságát, hogy a Törcsvári vámpírok nem bántják a muglikat. Ezt mind a von Wohlgemuth, mind a Báthory család megerősíti.

 

Bár az egyetemet a Báthory család alapította, igazából sokan inkább a Sárkány Lovagrendet látják mögötte, mint az aranyvérű családot egy személyben. A Sárkány Társaság (Societas Draconistrarum) alapítója Luxemburgi Zsigmond magyar király volt feleségével, Cillei Borbálával (ki később a Fekete Királynő néven híresült el). Tagja volt ezen kívül Vlad Tepes atyja is, ki a Vlad Drakul nevet épp a társaságról vette át, Vlad, a Sárkánynak nevezve magát. A lovagrend nyilvános szerepvállalása szerint az igaz hit védelméért küzdők kitüntetésére alakult, azonban rossz nyelvek szerint inkább egy, a Habsburgokkal szembenálló politikai irányzat tagjait tömörítette. Az egyetem címerének Báthory (ki tudja, milyen befolyásból, hisz ő maga sosem volt a Sárkány Lovagrend tagja) ugyanazt a saját farkával önmagát folytó sárkányt választotta.

Princeps
Amatorii

Helyszín

Zágráb

Mágiaág

Bájitalok

Alapítás éve

1699

Címer

összecsavarodott kígyó

Színek

fekete-ezüst

Bejutás

speciális hop-por

A Zágrábi egyetem megnyitása több fontos esemény összejátszódásának köszönhető. Egyfelől Szlavónia varázslói csatlakoztak a Habsburg felkelőkhöz, akik leszámoltak Árpádházi Salamonnal, és ténylegesen foganatosították a Titokvédelmi Alaptörvényt  az Arcanum területén, másrészt nemrégiben lelte halálát a Fekete Királynő, ki évszázadokig tartotta markában a tartományt.

 

Halála után a Bájitalok avatott mesterei mohó kíváncsisággal vetették bele magukat a Királynő jegyzeteinek kutatásába, és műhelyében az addig soha nem látott eszközök, és alapanyagok kutatásába. Rövid időn belül a saját szakállukra kutató főzőmesterek és alkimisták jónéhány olyan dolgot hoztak napvilágra, melyeknek jobb lett volna titokban maradniuk.

 

Az örökség kutatásának ellenőrzése végett, és amiért Szlavónia segítette a Habsburgokat ismét trónra jutni, Imperator Fridericus támogatásával, a muglik számára I. Habsburg Leopold neve alatt megalapították a Zágrábi egyetemet, és vele együtt a Princeps Schola Amatoriit, vagyis a Bájitalok Magasiskoláját. A tananyag máig folyamatosan bővül, és a kezdeti néhány évben még csak igen csekély része volt elérhető. Ennek oka, hogy ezidáig a bájitalok művészetét önjelölt mesterek tanították, ki ilyen, ki olyan főzeteket ismert, de senki nem foglalkozott velük igazán mélyen, és átfogó munka sem készült róluk. Egészen a Fekete Királynő munkásságáig.

 

Ő azonban soha nem látott mélységekbe ásta magát a főzetek titkai közt, és tanulmányozása kiterjedt az egyszerű szerelmi italoktól a legsötétebb mágiával átitatott kotyvalékokig, ráadásul személyiségéből kifolyólag nem tartotta fontosnak, megjelölni, hogy melyik lehet ön-, vagy közveszélyes, és melyik ártalmatlan, csupán a célt nézte, és hogy a főzet mennyire hasznos annak elérésében. Így aztán az egyetemen egy külön szárnyat alakítottak ki, ahol szigorú ellenőrzés mellet vizsgálják a Királynő jegyzeteit eldöntve, mit tesznek a tananyag részévé, és minek  használatát, és elkészítését tiltják meg. Ezzel párhuzamosan az Arcanum könyvében is külön fejezetet kaptak a bájitalok, a Fekete Királynő által felállított rendszeren pedig jóformán semmit sem változtattak azóta.

 

Komolyabb tanulmányok nélkül nehéz teljes képet adni a bájitalok készítéséről, de azt el lehet mondani, hogy ez a tudomány magába foglalja az összes többi mágiaformát. Persze laikus szinten is jónéhány receptet el tudnak készíteni a varázslók, de ahhoz, hogy igazán komoly főzeteket alkosson valaki, sok tudást fel kell halmoznia előtte, attól függően, hogy milyen hatást szeretnénk elérni.

Például egy erősebb átváltoztató bájital létrehozásához, a varázslónak tisztában kell lennie az átváltoztatástan tanításaival, hisz csak ezután értheti meg, mit is csinál valójában a főzet. Ugyanez áll egy szerelmi bájital, vagy mondjuk a veritas szérum esetében, csakhogy itt a bűvölés tanait kell komolyan ismernie, és ugyanez elmondható valamennyi mágiaformáról. Tehát ahhoz, hogy valaki bármilyen bájitalt el tudjon készíteni, az összes mágiaforma mesterévé kell váljon előtte.

 

A Princeps Schola Amatorii így különös módon tanítja diákjait. Alapvető szinten megtanítanak jópár hasznos főzetet, és emellett nagyon komoly hangsúlyt fektetnek a bájitaltan kiegészítő tárgyaira, mint a Gyom és Gyógynövénytanra, valamint a Legendás Lények Gondozására, hisz az alapanyagok jelentős részével itt ismerkedhetnek meg a tanulók. További tanulmányaikhoz azonban igazolniuk kell a többi iskolában megszerzett eredményeiket, és annak fényében specifikus képzésben részesülnek, kisebb csoportokban, nagy odafigyelést mellett. Évszázadonként alig páran akadnak, akik a legmagasabb szintet elérik ebben az iskolában, nekik külön helyük van az iskola trófeatermében található dicsőség falon.